Szeretnénk segítséget nyújtani tanulóink szülei számára gyermekük neveléséhez, fejlesztéséhez, a felmerülő problémák, konfliktusok megoldásához. E célból figyelmükbe ajánljuk azokat a gyermekneveléssel, hiperaktivitással, kamaszkorral foglalkozó könyveket, melyek hasznos ismereteket, megszívlelendő tanácsokat szolgálnak szülőnek és pedagógusnak egyaránt.
Ajánlott könyvek:
Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia 
Az 1991-ben írt tanulmány a szeretet keletkezésével, pszichológiai jelentésével és jelentőségével foglalkozik, a korai szülő-gyermek kapcsolatot elemezve.
Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió
Ranschburg Jenő tanulmánya az emberré válás és a nevelés legfontosabb kérdésére keres választ: van-e szerepe a felnőttnek abban, hogy a gyermek agresszív, támadó és kötekedő személyiség, aki képtelen beilleszkedni kortársai közé, vagy éppen szorongó, félénk, bizonytalan – és éppen emiatt alkalmatlan harmonikus kapcsolatok teremtésére?
A könyv határozott igennel felel a “pedagógiai felelősség” kérdésére, és megpróbálja bemutatni azokat a nevelői módszereket és stílusokat, melyeknek alkalmazásával a szocializáció buktatói elkerülhetők.
Ranschburg Jenő: Iskolás a gyerekem – A kiskamaszkorig 
Az iskoláskor rengeteg változással járó fejlődési periódus a gyermekek életében. Nemcsak szigorú teljesítményelvárásoknak kell megfelelniük, hanem a kortárskapcsolatok szövevényében is meg kell találni a helyüket a család biztonságos világán kívül. S még nem is beszéltünk a kiskamaszok szexualitással kapcsolatos bontakozó kíváncsiságáról, amivel rendszerint nem kevés fejtörést okoznak a szüleiknek. A szóban forgó időszak átvészelését a családok felbomlása és az újonnan kialakuló mozaikcsaládok manapság széles körben elterjedt jelenségei sem segítik elő.
Ranschburg Jenő: A serdülés gyötrelmei – Már nem gyerek, még nem felnőtt 
A szülőknek sokszor az az érzésük, hogy kamaszgyerekük nem is az, akinek ők nevelték, nem az, akit eddig megismertek. A kamaszkorba lépve a gyerekek sok változáson mennek keresztül, mind külsejük, mind környezetük átalakul. Testi fejlődésükkel a másik nem és a kortárskapcsolatok válnak a legfontosabbá, mint a szülők és az iskolai teljesítmény háttérbe szorul. Ranschburg Jenő immár harmadik “Kérdések és válaszok” kötetében a serdülőkorban megjelenő gondokra és dilemmákra igyekszik választ és útmutatást adni: – Nem örül, nem szomorú, nincsenek vágyai – Rossz testbe született, lányként szeretne élni – Dühöng, füzeteket tépked, tolltartót hajigál – Indokolatlanul agresszív, kiegyensúlyozatlan – Molesztálja a lányokat, obszcén szavakkal, fogdosással zaklatja őket – Beszedte édesanyja altatóját.
Ranschburg Jenő: Nyugtalan gyerekek – Hiperaktivitás és agresszió a serdülőkorban 
Magyarországon mindenki tudni véli, mit jelent ez a szó: hiperaktivitás. Nomen est omen – mondják – hiperaktivitásról akkor beszélünk, ha a gyereket nem lehet leállítani, folyton jár a keze, a lába és a szája is. Ebben a könyvben azt szeretném bemutatni, hogy a hiperaktivitás valójában egészen mást jelent; többek között a figyelem, a koncentráció képességének zavarát. Milne Micimackójában nemcsak Tigris, de Malacka, Nyuszi és most fogódzkodjanak meg Füles és maga Micimackó is hiperaktív! Bemutatom őket. igyekszem rávilágítani legjellemzőbb tulajdonságaikra, és abban reménykedem: a szülök és a nevelők ráismernek azokra a gyerekekre, akikre jól illenek a Százholdas Pagony lakóinak vonásai. A könyv második részében az agresszivitással foglalkozom. Azzal, hogy milyen sokféleképpen lehet egy serdülő agresszív, a kamaszos versengéstől kezdve, a kötekedésen át, egészen az antiszociális magatartásig, a bűnözésig. Választ keresek az ősi kérdésig: amikor a gyermek, vagy a serdülő bűnözővé válik – és nem egyszer szörnyű bűncselekményeket követ el – viselkedése mögött genetikai szabályozást kell-e tételeznünk, vagy a környezet személyiségromboló hatását? Hangsúlyozom: keresem a választ; azt nem állítom, hogy meg is adom. Az olvasónak pedig – aki netán hiányolni fogja a kérdés megoldását – André Gide, francia író megszívlelendő mondatával üzenek: “Bízzál azokban, akik az igazságot keresik – és légy gyanakvó, ha valaki meg is találja”. Ranschburg Jenő
Ranschburg Jenő: Eltévedt gyerekek 
Az első tanulmány a Pszichológiai rendellenességek a gyerekkorban a különböző rendellenességeket vizsgálja a gyerek fejlődésének folyamatában: a biológiai alapfunkciók zavarait /alvás, táplálkozás, kiválasztás/ és a ritmikus, motoros rendellenességeket /ujjszopás, önringatás, tic/. Ezt követően a nemi identitás, a tanulás zavarait, és a súlyos mentális szabálytalanságokat elemzi. A könyv másik tanulmánya az Áldás vagy átok /Gyerekek a képernyő előtt/, a televízió hatását vizsgálja az erőszak, szexualitás témakörében, majd kitér a számítógépre és az internetre.
Ranschburg Jenő: Gepárdkölykök 
A nemzetközi hírű kutató, egyetemi tanár alapvető családi- és iskolai nevelési kérdésekkel foglalkozik könyvében. A kiadványt haszonnal forgathatják szülők, tanárjelöltek és gyakorló tanárok.
Bagdy Emőke, F. Várkonyi Zsuzsa, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Visszatalálunk egymáshoz? – Konfliktusok és megoldások a szülő-gyermek kapcsolatban 
A szülő-gyermek kapcsolat életünk alapvető, meghatározó viszonya, néha mégis fényévnyi távolságra érezzük magunkat egymástól, és reménytelennek tűnik, hogy akár a legapróbb dolgokban is egyetértésre jussunk. Vajon miért nem beszélünk közös nyelvet azzal, akit annyira szeretünk, vagy legalábbis annyira szeretnénk szeretni? Jól tudjuk, hogy a gyermek felnövekedése során van – legalább – két olyan érzékeny időszak, amikor különösen sok ütközésre, konfliktusra számíthatunk. De mely esetek tartoznak a fejlődéssel együtt járó, természetes problémák körébe, és mi az, ami már aggodalomra adhat okot? Mikor érdemes a szülőnek türelmesnek, toleránsnak lennie, s mikor határozottan föllépnie? Hogyan értessük meg és fogadtassuk el gyermekünkkel azt, amiben nem vagyunk készek a kompromisszumra? Miként érjük el, hogy kamaszként is a bizalmába avasson bennünket? Rendbe hozhatjuk-e még – akár szülőként, akár felnőtt gyermekként – a kapcsolatot, ha már eldurvultak a konfliktusok, és tele vagyunk sebekkel? A nehéz, sok szülő számára napi problémát jelentő kérdésekre négy kiváló szakember igyekszik választ adni.
Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság – Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? 
Vajon mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja? Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett. Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól. Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.
Vekerdy Tamás: Jól szeretni – Tudod-e, hogy milyen a gyereked? 
“Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett ‘előadásokra’ hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet.
Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó.” Vekerdy Tamás
Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül 
MILYEN IS a kamasz? Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan? Mit kezdjen magával és a felnőttek mit kezdjenek vele? És MIÉRT OLYAN, amilyen? Meddig marad ez így? Miben más, mint a többiek? Miért és miben TÖBB netán a kamasz, mint a nála kisebbek vagy nagyobbak? És miért és miben kevesebb?
Vekerdy Tamás, Jan-Uwe-Rogge: Korlátok és kételyek
Mit tegyünk, ha egy-egy kritikus helyzetben hibáztunk? Hol húzódik a határ következetesség és büntetés között? Milyen életkortól kezdve érdemes korlátokat felállítani? Nem vezet-e romboló agresszióhoz a túl szoros, illetve a túl laza korlát? Ártanak-e az ijesztő mesefigurák, adjunk-e a gyerek kezébe játék fegyvert? Melyek azok a rítusok, amelyek fogódzót nyújthatnak a kamaszoknak? Segít-e a gyerekeknek a fantáziából merített erő felülkerekedni a hétköznapi élet és az emberi kapcsolatok nehézségein? Miként beszéljünk gyerekünkkel a szexről? Hogyan feleljünk arra a kérdésre, hogy “mi lesz a halál után”?
Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek
Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás, Popper Péter előadásai. Kalandozás a gyermeki és a felnőtt világ találkozásának határmezsgyéjén.
Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás: Az erőszak sodrásában 
A társadalmi és politikai agresszió ma is egyre növekvő tendenciát mutat. Mindez nem kerüli el egyéni életünket sem. Nem nézhetjük tétlenül… Szabad akaratot kaptunk, felelősek vagyunk önmagunkért! Ezért is különösen időszerűek Ranschburg Jenő, Popper Péter és Vekerdy Tamás e kötetben közölt írásai.
Bácskai Júlia, Sam Betts, Futó Judit, Gyarmathy Éva, Herczog Mária, Karkus Ottó, Kökéndy Ákos, 
Kulcsár Gábor, Mesterházi Zsuzsa, Vekerdy Tamás, Reinhard Wallmann: Szülők iskolája
A Waldorf Intézet előadás sorozatában, a nevelés különböző helyzetei, vitái, elképzelései kapnak helyet, a gyermekek egészségének megőrzésétől az agresszió és együttműködés, a teljes értékű kisgyerekkor, a kamaszkori elválás, és a gyermeknevelés és szexualitás témaköréig.
Bakonyi Anna, Cziglán Karolina, Nemes Éva, Purebl György, S. Pintye Mária, Tari Annamária, Vajna Virág, Vekerdy Tamás: Nevelésről szülőknek – Szülők iskolája II
A Waldorf Pedagógiai Intézet újabb előadás-sorozatában neves pszichológusok vezetnek be a szülők iskolájának gondolatvilágába.
Fontos kérdésekben segítenek eligazodni: Mi az, hogy élő tudás? Lehet-e élővé tenni a holt tudást? – A digitális kor értékválsága új kihívások elé állítja a mai szülőket. Hogyan lehet ebben a változó világban egészséges gyerekeket nevelni? – Miért olyan félelmetes felnőtté válni? – Családi kommunikáció – megértjük egymást félszavakból is?
Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő – Könyv a gyermeknevelésről 
Ennek a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik.
Dr Hegyi Ildikó: A nevelés “tízparancsolata”
A jövőnek nevelünk, a jelen körülmények között, a múlt tapasztalatainak, az ott szerzett tudásnak-ismeretnek a felhasználásával. Az alapjaiban átformálódott világ megköveteli, hogy a felnövekvő nemzedék alkalmazkodjon az újhoz: a ma gyermekét nem lehet csak a múlt és a jelen kitaposott útján nevelni.
Faber, Adele – Mazlish, Elaine: Beszélj úgy hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje 
Csodálatos szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna” kezi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz!
Jan-Uwe-Rogge: Kell a gyereknek a korlát 
Kell a gyereknek a korlát, de a felnőttnek is. Kell a korlát a szülőnek, a nevelőnek, a tanárnak is, vagyis mindazoknak, akik részt vesznek a nevelési folyamatban. Az a nevelő, aki nem állít fel korlátokat, tehetetlen báb lesz, akit a gyerek semmibe vesz, és rabszolgájának tekint. A korlát ahhoz is hozzásegít, hogy kölcsönösen elfogadjuk és tiszteletben tartsuk egymás személyiségét. Bár a szülők, nevelők, tanárok zöme ösztönösen érzi, hogy korlátokat felállítani helyes dolog, ha cselekvésre kerül a sor, igen sokan elbizonytalanodnak. Mindenki “csak jót” akar a gyereknek, s az általános vélekedés szerint ez kizárja a korlátozást. Mekkora tévedés! Márpedig nem egy szülő-gyerek kapcsolatban bizony alaposan eleresztették a gyeplőt: a szülő némán tűr, csak tűr, míg ki nem fakad, hogy zeng tőle a ház. Bölcs és gyakorlatias szerzőnktől nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy kell a gyereknek a korlát, hanem azt is, hogy milyen korlátozásra van szüksége és mikor, és ezt hogyan lehet a siker reményében alkalmazni.
Po Bronson, Ashley Merryman: Amit rosszul tudtunk a gyerekekről 
Po Bronson és Ashley Merryman műve 2009 egyik legnagyobb példányszámban értékesített könyve volt az Amazonon, óriási visszhangot keltett az amerikai sajtóban és a szülők körében, azóta pedig a világ számos országában kiadták. A két tudományos újságíró több évig tartó aprólékos munkával gyűjtötte össze azokat a friss kutatási eredményeket, amelyek valami újat, érdekeset mondanak nekünk a gyerekekről.
Mikor ártunk a dicsérettel, és hogyan motiválhatunk vele igazán jól? Milyen, eddig nem ismert következményekkel jár, ha egy gyerek a szükségesnél kevesebbet alszik? Miért hazudik nekünk a gyerekünk, és mit tehetünk azért, hogy ezt ritkábban tegye? Milyen módszerrel ösztönözhetjük a legjobban kisbabánk nyelvi fejlődését? Mi a testvérkonfliktusok oka, és miként csökkenthetjük gyakoriságukat? Miért követnek el a tinédzserek teljesen nyilvánvaló őrültségeket? Mikor derül ki, hogy egy gyerek tehetséges-e? Miért állítják a tudósok, hogy kamaszoknál a szülőkkel való vita a tisztelet jele, és éppen hogy erősíti a kapcsolatot? Hogyan tanítható az önkontroll, és mit nyerhet vele a gyerekünk? Miként lehetséges, hogy közösségben gyakran a legjobb családi körülmények közül jövő, népszerű gyerekek is agresszíven és kegyetlenül viselkednek?
Számos izgalmas kérdés, és sokszor meglepő, máskor ösztönös szülői magatartásunknak tudományos megerősítést adó válaszok. Egyes fejezetekhez dr. Vekerdy Tamás és dr. Kádár Annamária írt szakmai kommentárt.
László Zsuzsa: Örökmozgó gyermek
A könyv a hiperaktív gyerekek szüleinek és tanárainak ad információt a tünetegyüttesről és ötleteket, segítséget a gondok enyhítésére. A hiperaktivitás, ami gyakran társul tanulás- és figyelemzavarral, Magyarországon becslések szerint a kisiskolás gyerekek 7-17 %-át érinti.
Andrew Fuller: Nehezen kezelhető gyerekek – Hogyan hozzuk ki belőlük a legtöbbet?
A Nehezen kezelhető gyerekek igazán nagyszerű olvasmány. Az óriási klinikai, tanácsadói tapasztalattal rendelkező szerző (aki ráadásul a szakirodalomban is figyelemre méltóan jártas – bár ezt szemérmesen titkolja az olvasó előtt) remek stílusban, sok-sok humorral, iróniával és őszinte szeretettel mutatja be a Manipulátorokat, az Alkudozókat, a Szónokokat és a nehezen kezelhető gyerekek többi típusát. Az olvasó, miközben a könyv pompás szórakozást nyújt a számára, szinte minden oldalon új és új felfedezést tesz, nem kevés eséllyel arra, hogy egyszer csak saját gyermekeire vagy tanítványaira ismer. Fuller úgy véli, hogy a nehezen kezelhető gyerekek „egyéniségek”, és mint ilyenek: korosztályuk legértékesebb tagjai. Hasznos – nem egyszer nagyon szellemes – nevelési útmutatóinak legfontosabb alapelve: a nehezen kezelhető gyerekeket nem szabad betörni, mint a musztángokat; együtt kell működni velük, és együttműködésre kell késztetni őket. A szülőknek, nevelőknek el kell érniük, hogy ezek a gyerekek képesek legyenek alkalmazkodni az alapvető felnőtt normákhoz, társadalmi szabályokhoz – miközben sértetlenül megőrzik karakterüket, mely sikeres jövőjük legfontosabb záloga.
Paul H. Wender: A hiperaktív gyermek, serdülő és felnőtt
Sok szülő életét keseríti meg nyughatatlan, figyelmetlen, önmagát és munkáját megszervezni képtelen, hangulatát és temperamentumát állandóan változtató gyermeke. Sok házasságot tesz tönkre, ha az egyik fél gondolkodás nélkül cselekszik, pillanatnyi hangulatának rabja, impulzív, akaratát dühkitörésekben próbálja érvényre juttatni. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy az illető gyermeknek, férfinak vagy nőnek rossz a természete”, büntetéssel, jutalmazással, rábeszéléssel vagy erőszakkal próbálunk hatni rá – többnyire teljesen sikertelenül. Ma már tudjuk, hogy nem rossz természetről, rosszaságról” van szó, hanem jól nyomon követhető, diagnosztizálható és – ami a legfontosabb – gyógyítható betegségről. A hiperaktivitásnak megvannak a maga előzményei, öröklési tényezői, jól felismerhető tünetei és – ismét csak kiemeljük – a gyógyszerei is.
Dr Földi Rita: A hiperaktivitás organikus és lelki háttere
A gyermek fejlődését, iskolai teljesítményét, társas kapcsolatait befolyásoló mentális betegségek közül a hiperaktivitás a legismertebb és talán a legelterjedtebb kórkép. Mi állhat a probléma hátterében, mi okozza egyre gyakoribb előfordulását, vajon megbízható-e a diagnosztikai munka ezen a területen, vagy csak a társadalmi változások családban megmutatkozó leképeződését tükrözik azok a gyermekek, akik a fokozott motoros nyugtalanság jeleit mutatják?”
Tea Teadore , FIMOTA központ 2007 Hipergés
A kötet szülőknek, tanároknak és minden érdeklődőnek szórakoztató betekintést ad egy hiperaktív gyerek gondolataiba. Aki ismeri ezeket a gyerekeket, tudja, hogy másképp gondolkodnak, mást látnak és mást hallanak, mint a körülöttük élők.
Ha eddig nem is gondoltunk rá, most megtanulhatjuk, hogy amit rosszaságnak, szándékos figyelmetlenségnek, engedetlenségnek tekintettünk,az lehet, hogy csupán egy másfajta gondolatmenet következménye és a gyerek talán nincs is tisztában azzal, mit várnak el tőle és mit kérnek számon rajta.
Cordula Neuhaus: Hypo és Hiperaktivitás
A hiperaktívnak nevezett gyerekek legfőbb problémája nem is annyira “hiperaktivitásuk”, hanem a figyelemzavar, a nagyfokú érzékenység és impulzivitás, amely olyan jellemző rájuk. A szerző részletesen leírja, mi is ez a figyelemzavar, amely felléphet hiperaktivitással és anélkül is. A szerző diplomás gyógypedagógus, pszichológus és viselkedésterapeuta. (Saját bevallása szerint hiperaktív) Stuttgartban, Bad Dürkheimben és Tübingenben docensként részt vesz a klinikai viselkedésterápia oktatásában, és a továbbképzésben is: így egyedülállóan átfogó képet tud nyújtani a sikeres és modern kezelési eljárásokról.
DR. Mark Selikowitz: ADHD a hiperaktivitás – figyelemzavar tünetegyüttes
Szakembereknek korszerű, átfogó és tartalmas, szülőknek, pedagógusoknak és érdeklődőknek érthető kézikönyv az oly sok gyereket és felnőttet érintő tünetegyüttesről. Ismerteti a pontos meghatározást, az érintett agyi működést, a használható gyógyszereket hatásmechanizmusukkal együtt, a szükséges szociális- és társadalmi megoldási technikákat. A kötet praktikus segítség mindenkinek, aki javítani szeretne ADHD-ban szenvedő hozzátartozóján, páciensén, kollégáján.
Marko Ferek – Hiperaktív álmodozók jobbak, rosszabbak, mások.. Bepillantás az ADHD-ba, hiperaktivitás-figyelemzavar tünetegyüttes
Hiperaktivitás, ADHD… Nem ismerjük, elítéljük, gúnyolódunk rajta…
A Szerző, Marko Ferek egy általa „hiperaktív álmodozónak keresztelt, jelenleg az ADHD-hoz sorolt, speciális problémával él. Belülről láttatja néha különös, de mindig nagyon emberi gondolatait, érzéseit, vívódásait, kudarcait, sikereit. Drámai erővel küzd magával, magáért, sorstársaiért, a megbélyegzés, az előítéletek ellen, a társadalmi tudás, és tudatosság megerősítéséért. Önéletrajzi könyve kulcs az egész ADHD jobb megértéséhez!
Szűcs Mariann: Esély vagy sorscsapás
E könyv a HKZ-s (hiperkinetikus, vagyis túlmozgásos) gyermekek és szüleik problémáinak bemutatásához szeretné az első néhány lépést megtenni tudományos igénnyel. A normál, nemritkán kimagaslóan magas intelligenciájú, de az iskolai tanulásban hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, részképességzavarok miatt sikertelen, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok problémái hazánkban az utóbbi három évtizedben kerültek a tudományos – elsősorban a pszichológiai, a pedagógiai és a gyógypedagógiai – érdeklődés középpontjába. Az olyan alapvetően organikus eredetű probléma, mint a HKZ, jelentős pszichés, családi és anyagi gondok felhalmozódását okozza a mai Magyarországon.
Dr. Máté Gábor: Szétszórt elmék – A figyelemhiány zavar új gyógymódja
Népbetegség a figyelemzavar és a hiperaktivitás? Vagy csak a gyerekek szenvednek tőle? Honnan ered és hogyan gyógyítható?
Máté Gábor nemcsak magát tartja figyelemzavarosnak, de három gyermekét is hiperaktív figyelemzavarral diagnosztizálták. Nem csoda hát, ha a téma mélyére akart látni, és meg akarta ismerni a betegség eredetét, hogy közelebb kerüljön a gyógyításához is. A Szétszórt elmék teljesen új szemlélettel közelíti meg a témát, és új módszereket kínál, hogy segítsen azoknak a gyerekeknek és felnőtteknek, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a figyelemzavar és a hiperaktivitás okozta gondokkal.
Az ajánlót írta: Józsa Viktor